Hatalma teljében, de életének végén Mazarin a befejezi az ifjú király, XIV. Lajos oktatását, melyet az anyakirálynő, Ausztriai Anna, valamint a Mazarin halálát epedve váró Colbert követ élénk figyelemmel. A darabban a szereplők élete mind fordulóponthoz érkezik: XIV.Lajos a hatalomátvétel előtt áll; Mazarin betegsége tudatában pozícióját is kockáztatva élete legnagyobb – és egyben utolsó - politikai csatáját vívja, előkészítve XIV.Lajos és a spanyol infánsnő, Mária-Terézia házasságát. A trónörökös hiába szerelmes Mazarin egyik unokahúgába, Mancini Máriába, az államérdek erősebb, hisz a királyok nem szerelemből házasodnak. Ausztriai Anna az anyakirályné és régens, - minden kétséget kizáróan Mazarin egykori szeretője is egyben – megakadályozza fia és a főminiszter unokahúga, Mancini Mária kapcsolatát. Colbert pedig titokban Mazarin helyének átvételére készülődik.

A szereplők, számításaik és versengéseik mind-mind eszünkbe juttatják a jelen kor politikai játszmáit. A rendszerek jönnek-mennek, de az egyén motivációi sosem változnak…

A történelmi-politikai dráma a Théâtre Montparnasse színpadán futott nagy sikerrel. Az előadást 2009-ben a „legjobb prózai előadás” kategóriában jelölték a „Les Globes de Cristal” díjra (a francia sajtó művészeti, és kulturális díja), és 7 jelölést kapott – köztük a legjobb kortárs drámaíró, és a legjobb férfi főszereplő kategóriájában – a Molieres-díjra.